Egy törölt járat, és következményei

Hétfőn, hajnali fél hétkor már az innen legalább egy órányira lévő zürichi reptéren kezdtem a hetet. Kollégákkal mentem, ezért tényleg a gépem előtt jóval (több mint 2 órával) érkeztem meg. Ők szépen becsekkoltak, oszt gondoltam, nosza-rajta, tegyek én is ugyanígy. Tábla les, nincs pult. Miért is? Ja, hogy törölték. Keressünk megfelelő pultot, ott is van a folyosó végibe'. Semmi gond, tök jó, hogy ilyen hamar kiért, alig kicsit később érkezik Brüsszelbe, Genfen keresztül, sok-sok bocsánat, és 5 frank a kávézóban. Erre nem kerülhet sor, mert a genfi gép alig fél óra múlva indul, tehát már a kapuknál kéne lennem. Semmi gond, elértem, még mielőtt a nevemet olvasták volna. Pedig mindíg mókás hallgatni, mit küzdenek vele. Genf, átszállás, sor, de elérem. Brüsszel, késve, ügye, többi kolléga Münchenből már borostás. Én azért csak vakaródzom, volt nekem egy táskám is. Ismerős jelenet, pult keresés. Megvan, de sehol senki. Újabb kör, nincs másik. Hoppá, de van itt egy csengő. Kedves néni, kérem szépen, hol a csomagom? Valószínűleg elakadt Genfben, de estére elvileg megjön, telefonálunk, kivisszük, bocsi. Irány Lommel, meeting estig. Közben hívnak, csomag megvan, címet megadtam, 7re odaér. Este 8 körül becsekkolás a hotelbe, kérdezem, van-e csomag. Nincs. No sebaj, majd később. Vacsi, 10 óra múlt, csomag még mindíg nincs. Mivel ez egy üdülőtelep, a recepció egy olyan 5-6 perc séta a hoteltől. Sebaj, akkor ebben a ruhában töltjük a holnapi napot is. Szóval szappan, és mosás. Már majdnem végzek 11 óra van, csörög a telefon, itt a batyu. Ámde mindenem vizes. Azért a zsák az kell. Szóval csurom vizesen, irány a recepció. Alig nevettek ki, de legalább van tiszta alsóneműm.
Innentől a hét jól telt, épp csak tegnap hazafelé a reptérről tévedtem el csöppet, de ez már nem tud meghatni. Kellemes hétvégét.