Megjöttek hétfőn az új bútorok, könyvespolc, ágy, és kanapé. Szóval, kezd szoba formát ölteni a nappali, és a háló is (majd egyszer teszek fel képet, hátha valakit érdekel). Sajnálatos módon nem vettem észre, hogy az ágyhoz a deszkákat külön kell rendelni, így az még nincs, alszom továbbra is a földön a felfújható matracon. Nem tudom igazából miért nem a kanapén, ha már az Bettsofa, talán csak a megszokás miatt. Mindenesetre, holnap, ha esik megpróbálok elmenni az ágydeszkákért, és akkor már átköltöztetem az ágyra a matracomat, azt nevezném én kényelemnek. A másik lehetőség, ha az idő engedi, hogy egy helyi kollégával elmegyünk sziklára. Ez sem rossz, gond nélkül üti az ágyban alvás lehetőségét. Ez utóbbit egyrészt a hétvégén, másrészt tegnap egy céges össznépi meeting keretében úgyis megtapasztaltam. A meeting jó volt, csak kicsit elkeserítő látni, hogy kedves kollégáim sokkal inkább lovagolnak a szavakon, mintsem értenék a konkrét problémákat, rosszabb esetben magát a rendszert (persze az is lehet, ez a kettő együtt jár). Nekem szerencsére sikerült megszabadulnom az előadás megtisztelő lehetőségétől, csak mint csendes szemlélő voltam jelen, majd mai napot azzal töltöttem, hogy megpróbáljam rendbetenni a nagyszájúak által okozott féreértéseket a projectben. Persze az a kisebbik baj, ha úgy csinálnak hülyeséget, hogy tudunk róla. :-P
Hétvégén a kokszossal hazamentem, egy osztálytalálkozó apropóján. Jó volt a régi arcokat látni, látni, hogy még élnek és haladnak ők is az élet országútján (persze ott sem mindenki tudja, előre-e). Sajnálom, hogy voltak akik nem jöttek el.
Jó volt ugyanúgy, látni a barátokat, mind az osztálytalin, mind másutt, és persze nem utolsó sorban, a családot is.
Kokszos jól teljesített, kifelé 7.2 volt az átlagfogyasztás, ami otthon, a kis utakon szépen felugrott 8 körülre, visszafelé, lefelé az alpokból meg lement egészen 7-ig. Szóval, azért jó kis autó ez, csak kihúzzuk együtt egy darabig...
Hétvégén a kokszossal hazamentem, egy osztálytalálkozó apropóján. Jó volt a régi arcokat látni, látni, hogy még élnek és haladnak ők is az élet országútján (persze ott sem mindenki tudja, előre-e). Sajnálom, hogy voltak akik nem jöttek el.
Jó volt ugyanúgy, látni a barátokat, mind az osztálytalin, mind másutt, és persze nem utolsó sorban, a családot is.
Kokszos jól teljesített, kifelé 7.2 volt az átlagfogyasztás, ami otthon, a kis utakon szépen felugrott 8 körülre, visszafelé, lefelé az alpokból meg lement egészen 7-ig. Szóval, azért jó kis autó ez, csak kihúzzuk együtt egy darabig...
1 megjegyzés:
Képeket a bútorról szeretnék igényelni, ahogy a komódról is múltkor ;) Ja, és üdv Kokszosnak :)
Megjegyzés küldése