Egy picit megtöröm az időrendi egységet, ez a kirándulás még vasárnap történt, szigorúan a Forma-1 után.Egy kis tavacskát akartunk megnézni, most, hogy már jó idő van, de hamar kiderült, a kissebb völgyekben még javában áll a hó. Kicsit olvad a teteje, de azért, ahogy azt a patakparton láttam, gond nélkül üti a két méteres vastagságot.
Igen, az ott a képen egy patak, a kis fekete pötty meg én vagyok, velem szemben, a patakparton a hó vastagsága jó két méter. A fényképezés távolról készült, mert a társaság egyetlen más tagja sem érezte úgy, hogy ezen a lejtőn a lemenetel megfelelően biztonságos. Én persze leszaladtam, néha derékig süllyedve. :-)
Magabiztosan állítottam, semmi vész, a hó nem elég vastag, a lejtő nem elég meredek egy lavinához, és a második állításomat még ma is tartom.
Persze itt ott, kicsiny repedések látszottak a hó tetején, de ezt már csak felfele realizáltam, akkor meg már mindegy volt úgy is. Később még láttunk, hallottunk több lavinát is, kicsiket, és nagyobbakat. Érdekes és elgondolkodtató látvány, illetve hanganyag. Kilóméterekről látszik, ahogy végigreped, és mennydörgő robajjal elindul, piszkos nyomot hagyva maga után.
Ja, csütörtök reggel indulunk haza, majd próbálok mindenkivel beszélni, nektek addig is kellemes hétvégét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése