Autóm lesz...

Na, végül csak lesz autóm nem mintha nem sajnálnám, hogy nem motort veszek, de a szükség nagy úr, és most olyan valami kell, ami haza is visz. Még nincs nálam, de várhatóan jövő hét elején mejön a rendszám (postán), és onnantól az enyém. Persze ki is kell fizetni. Mint mindíg ilyen esetben, egy pöttyet felette van a lélektani határnak, de szerencsére nem sokkal. Jó állapotúnak tűnik, női tulajtól, kicsit jobbra húz fizikai nyom nélkül, és kicsit nyikorog nagyobb döccenőknél a jobb első felfüggesztés, de autó, amiben bízom, kibír egy-két utat hazáig, és vissza is persze. egész szombaton kerestük a megfelelő árkategóriájú autót, nem olyan sok km-rel, és persze mikor ehhez jutottunk, már a hely rég bezárt, szóval ma reggel meló előtt mentünk vissza, és le is foglalóztuk egy rövid tesztvezetés után. Nem csigázom tovább a kedélyeket, egy '98as Ford Escortról beszélek, 1.8 16V, két légzsák, ABS, szóval valamilyen szinten fedezve is vagyok. :-)
A rendszám már érdekes, hiszen még kétszer költözöm a következő két alig több mint egy hónap alatt, és persze ezekhez mind új forgalmi kell ezeknek, persze nem ingyen, de ha a rendszám megtalál a jövő héten, akkor pöpec vagyok. Szerencsére mindenütt beszélnek angolul.
Épp indulok az első német órámra, bár a titkárnő csajszi elfelejtette elintézni, ma meg persze szabin volt, ahogy azt illik, de egy másik megoldotta, ma elmegyek próba-órára. Na, indulok is, mert elkésni nem illene, ha már berimánkodtak. azt még mindíg nem tudom, szerda este, vagy csütörtök reggel megyek-e haza-haza.